Dr. Kalocsai ügyvédi iroda
Ingatlan adásvételi szerződés megkötése előtt mindenképpen állapodjon meg az eladóval:
A foglalót készpénzben vagy előre utalással szokás megfizetni az adásvételi szerződés aláírásakor. A fennmaradó vételár részleteket pedig készpénz fizetéssel vagy pedig banki átutalással lehet teljesíteni.
Fontos! A bankok ma már igen jelentős összegeket számolnak fel egy-egy tranzakcióra, ezért mindenképpen azt javaslom, hogy még a szerződés kötés előtt kérjen pontos számítást bankjától a felmerülő díjakról és hasonlítsa össze, hogy melyik fizetési móddal jár jobban. Hatalmas különbségek lehetnek ugyanis az egyes bankoknál attól függően, hogy ATM-ből/pénztárból szeretné felvenni a pénzét vagy éppen utalni szeretne.
Amennyiben készpénzes fizetésben állapodik meg az eladóval, akkor arra is oda kell figyelni, hogy nagyobb összeg esetén általában legalább 1 nappal előre kell értesíteni a bankot. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a bankkártya limit ne akadályozza a készpénzfelvételt.
Kérdése van? Foglaljon időpontot ügyvédi irodánkban most, vagy kérje kollégánk segítségét!
Lakásvásárlásnál az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi illetéket kell fizetni?
A visszterhes vagyonszerzési illetéket lakásvásárlásnál minden esetben a vevőre szabja ki az adóhivatal.
Az illetékfizetési kötelezettség a szerződéskötés napján keletkezik, amelyről az adóhivatal a földhivatal útján szerez tudomást. A földhivatal ugyanis autómatikusan értesíti a NAV-ot erről. A Vevő pedig a szerződéskötést követő néhány héten belül megkapja az illeték befizetésére vonatkozó értesítést(fizetési meghagyás).
A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján (…) keletkezik. (Itv. 3. §. (3) bek.)
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevő legtöbb esetben még ki sem fizette a vételárat (ezért tulajdonjoga sincs még), de az illetéket már ki kell fizetnie.
Az illeték mértéke 4%, amely az ingatlan forgalmi értéke alapján számítandó.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. (Itv. 19. § (1))
Gyakori tévedés, hogy az adóhivatal a szerződésben foglalt vételár alapján szablya ki az illetéket. Ez azonban nem így van! A NAV ugyanis az illeték kiszabásnál nem a szerződésben foglalt vételárat, hanem a tényleges forgalmi értéket veszi alapul az illeték kiszabásnál.